Bonobóknak köszönhetően fedeztek fel egy szarvasgombát

Számtalan állat fogyaszt gombákat, a szarvasgombafélék spóráinak terjesztéséhez pedig egyenesen szükség van arra, hogy valami megegye az adott gombát. Nemrégiben bonobók segítségével bukkantak rá a Kongói Demokratikus Köztársaságban egy olyan szarvasgombára, amely a tudomány számára ismeretlen volt. A gombát a helyi emberek jól ismerték és kisemlősök csapdázásához csalétekként használták, azonban a felfedezés a tudomány számára egyúttal figyelmeztetés is: rendkívül keveset tudunk még a gombákat fogyasztó állatokról és a szerepükről.

A Floridai Természettudományi Múzeum mutatta be a felfedezést, amelyet részben a Floridai Egyetem és a múzeum gombagyűjteményének kurátora, a szarvasgombákra szakosodott egyetemi adjunktus Matthew Smith munkájának is köszönhető. A szarvasgombák ökológiai értelemben rendkívül fontos elemei egy térség életközösségének, s ez alól nem kivétel a most leírt és a bonobókról elnevezett faj, a Hysterangium bonobo sem: a gombafaj a fás növények gyökeréhez kapcsolódva elősegíti azok tápanyagfelvételét, és persze az állatok táplálkozásához is hozzájárul. (A Hysterangium nemzetség tagjait magyarul zápszömörcsögnek nevezik, megkülönböztetve az értékes szarvasgombáktól őket.) A leginkább csak aprócska krumplira hasonlító gomba külső felületét szálacskák borítják, amelyek akár az illata hirdetésében, akár a termőtest védelmében is szerepet játszhatnak. Bár nem volt ismeretlen, hogy a bonobók esznek szarvasgombát, ez az első, amelyet faji szinten is azonosítottak a szakemberek, a helyi lakosok „simbokilo” néven ismerték. A név egy kicsit hosszabb kifejezésből ered, a jelentése pedig „Ne hagyd, hogy a sógorod távozzon, mert az ezzel csapdába csalt állatok sok élelmet jelentenek”.

„A tradicionális ismereteink az itt élő állatok, mint a bonobók, az antilopok, vagy egyes rágcsálók étrendjéről olyan információkat tartalmaznak, amelyekre a tudománynak is szüksége van e fajok védelméhez” – magyarázta Albert Lotana Lokasola, a kutatás egyik szerzője, a Kisangani Egyetem végzős hallgatója.

A bonobók illat alapján, valószínűleg úgy bukkannak rá a gombákra, hogy a talajban turkálás során meg-megszaglásszák az ujjaikat, esetleg a levegőben terjengő illatok is árulkodhatnak. A gomba termőteste egészen kicsi, könnyen lenyelhető egyben, s a vastag sejtfallal határolt spóráik érintetlenül haladnak át a bonobó emésztőrendszerén. Bár magáról a gombafajról keveset tudni egyelőre, a szakemberek szerint sok olyan tulajdonsága van, amely a méregdrága, ínyencek számára árusított szarvasgombákkal rokonítja a fajt.

„Bár néhány szarvasgomba az ember számára különleges csemegének számít, minden fajuk ugyanúgy fejlődött az evolúció során: remek illatuk van, s ezért az állatok kiássák, megeszik őket, s így terjesztik a spóráikat” – magyarázta Matthew Smith.

Alexander Georgiev, a kutatás egyik vezetője, a walesi Bangor Egyetem főemlős-kutatója, miután meglátta, hogy a Kokolopori Bonobó Rezervátumban a bobobók eszik a szarvasgombákat, maga is összegyűjtött pár darabot, abban bízva, hogy valaki be tudja azonosítani a gombafajt, s nem tudott róla, hogy a tudomány számára ismeretlen gombáról van szó. „Nem tudom, hogy miért eszik ezeket a bonobók, talán csak ízlik nekik. Én magam is szeretem a gombát, és sose gondolkodtam azon, hogy milyen tápanyagokhoz jutok hozzá belőlük. Egyszerűen csak nagyon finomak” – mondta a kutató. Azt is elmesélte, hogy soha korábban nem látta, hogy egy bonobó szarvasgombát evett volna, azonban a helyi lakosok, akik a terepi munkában segítették, azonnal tudták, miről van szó.
„Fontos megjegyezni, hogy bár a Mycologia szakfolyóiratban közzé tett tanulmányban a majmok és a gomba közti kapcsolat és a gombafaj is újdonságként szerepel a nyugati tudományos közélet számára, a helyi lakosok generációk sokasága óta ismerték ezeket” – tette hozzá Todd Elliot, a kutatás vezetője. A külföldi kutatók rengeteget tanulhatnak abból, ha a helyi lakosságra odafigyelnek, kikérdezik őket, hiszen a helyiek valószínűleg jól ismerik azokat az élőlényeket, amelyeket egy távolról érkezett szakember vizsgálni szeretne.

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt